*..Idézetek..*

~Minden egyes alkalommal, amikor végre megkapjuk azt, amiről azt hittük, hogy akarjuk, rájövünk, hogy még többet akarunk.

~Nem vagyok átlagos, se tökéletes, de sokan így szeretnek. Nem érdekelnek az ismeretlen vélemények. Én azokat csak megvetem. Örülök, hogy más vagyok, mint egy átlagos lány. De mégse különc, csapodár. Csak egy furcsa tini, ki imád őrült lenni…

~A legjobb, amit tehetsz, hogy keresel egy olyan embert, aki pont olyannak szeret, amilyen vagy: jókedvűen, rosszkedvűen, szépen, csúnyán, csinosan. Keresd meg, aki elhiszi, hogy a Nap is érted kel fel, mellette érdemes kitartani.

~A szerelem egyszer elmúlik, de a sok hülyeségen nem tudsz változtatni, amit érte megtettél.

~Azok az ember legfontosabb tapasztalatai, amelyek elviszik a végső határig. Csak ezekből tanulunk, mert ezekhez minden bátorságunkra szükségünk van. Ha egy gazda megalázza a cselédjét, vagy egy férfi megalázza a feleségét, az nem bátorság, hanem gyávaság, bosszú az életért. Ezek az emberek soha nem mertek a lelkük mélyére nézni, soha nem kérdezték, honnan származik a vágy a vadság felszabadítására.

~ A legkeményebb és legigazibb vágy annak a vágya, hogy közel kerüljünk valakihez. És ettől kezdve elindul a láncreakció, a férfi és a nő elkezd játszani. De ami előtte volt - a kölcsönös vonzalom, ami egymás felé lökte őket -, az megmagyarázhatatlan. Ez nem más, mint az érintetlen tiszta vágy.Amikor a vágy még ebben a tiszta állapotában van, a férfi és a nő beleszeret az életbe, minden pillanatát a legmélyebb hódolattal élik át, és izgatottan várják, mit ünnepelhetnének meg legközelebb.Az ilyen emberek nem sietnek, nem hajtják az eseményeket meggondolatlan cselekedetekkel. Tudják, hogy a szükségszerű úgyis bekövetkezik, hogy az igazi mindig megtalálja a módját, hogy megmutatkozzon. És amikor elérkezik a pillanat, nem haboznak, nem hajtják ki a lehetőséget, nem vesztegetnek el egyetlen mágikus pillanatot sem, mert tisztában vannak minden egyes pillanat fontosságával.

~Amikor beleszeretünk valakibe, az a benyomásunk támad, hogy az egész univerzum mellettünk áll és támogat: ezt láttam ma a naplementében. De ha valami rosszul sikerül, egy csapásra oda az egész! Oda minden: a kócsagok, a távoli zene és ajkának édes íze. Hogyan tűnhet el ilyen hirtelen a szépség, ami néhány perccel ezelőtt még megvolt?Az élet nagyon gyors: pillanatok alatt letaszíthat minket a mennyekből a pokol fenekére.

~Egy nap írni fog neked. Rá fogsz ébredni, hogy semmit sem jelent számodra. Ő csak egy srác. Csak egy srác, akire elpazaroltad az idődet, aki miatt jól akartál kinézni, akinek meg akartál felelni. Ő csak egy újabb rossz emlék. Eszedbe fog jutni, hogy mennyire kedveled, és mennyire hiányzik, de ezzel együtt mennyire utálod. És ahelyett, hogy újra izgatott lennél egy ilyen kis üzenet miatt, ami neked a világot jelenti, de neki semmit, csak menj a törlésre és folytasd az életed. Nem érdemli meg…

~Ott kezdődik, hogy ránézel. Egy pillanat elég ahhoz, hogy úgy gondold “aranyos”. Egy újabb pillantás elég ahhoz, hogy úgy érezd “bejön”. Egy perc elég ahhoz, hogy elkezd magad győzködni, hogy ez nem olyan…  Ez más, nem úgy érzel. Míg győzködöd magad, elkezdesz álmodozni róla. Míg álmodozol, teljesen belefeledkezel, és onnantól kezdve mindegy, hogy hol, hogyan látod, mindig érezni fogod a pillangókat a gyomrodban… És egy szó elég ahhoz, hogy mindezt összetörje. És te csak tovább győzködöd magad..

~Arra születtem, hogy a határaimat feszegessem, és átlépjem őket. Hogy magam alakítsam a sorsomat, és megéljem minden egyes pillanatát. Hogy ne hagyjak elmenni magam mellett lehetőségeket, hogy tartozzak valahová, mégis különálló személyiség legyek. Hogy csalódjak, veszítsek, nyerjek, szeressek. Hogy tudjak, akarjak, merjek, próbáljak. Mert ha nem próbálom meg, életem végéig kísérni fog az a bizonyos "mi lett volna, ha?" kérdés, amit a világon a legjobban utálok.

~A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik.

~Ne rémítsen a szakadék álmaid és valóság közt. Ha a képzelet szárnyára vesz, meglesz a híd is hamar.

~Mindig úgy képzeljük, hogy van még idő, de ez nem igaz. Mert egy nap ráébredünk, hogy túljutottunk azon a ponton, ahonnan már nem fordulhatunk vissza, de akkor már késő lesz. Ez az a pillanat, amikor az ember ráébred, hogy nincs visszaút. Az a pillanat, amikor az ember ráébred, hogy elszalasztotta az esélyt.

~Olyan vagyok, mint egy porcelánbaba a polcon, amelyet valamikor leejtettek és most összeragasztottan pompázik, de ha óvatlan kezek hozzáérnek, darabjaira hull.

~A legjobb dolog az életben, ha van testvéred! A testvér olyan személy aki mindig mindenkor melletted van! Kiskorodban vele játszol, vele verekedsz! Nagyobb korodban idegesítő személy szerepét tölti be életedben, de amikor már "teljesen" felnőtté váltok rájöttök, igen is fontos emberek vagytok egymásnak! A testvért nem lehet utálni, nem lehet megvetni mert a miénk! A mi vérünk az életünk talán legjobb része! Elfelejteni? Lehetetlen, sőt bűn! Mert van valaki akire mindig számíthatsz még akkor is ha bajban vagy! Akinek te is falazol mert kötelességednek érzed a titkai megtartását! Testvéri szeretetben élni jó! Ezt soha ne felejtsd el! :)

~A való életben a fiúk nem rohannak vissza hozzád az éjszaka közepén, és nem surrannak be az ablakodon. Csak ott hagynak és aztán többet egy szót sem szólnak hozzád.

~Kíváncsi vagyok mit gondolsz, amikor megpillantasz. Illetve, ...gondolsz egyáltalán rám? Vagy én is csak épp olyan vagyok a szemedben, mint a többi ember? Talán mosolyogsz egy kicsit, amikor meglátsz. Talán sikerül néha egy kis boldogságot csalnom a napjaidba. Talán szereted, ahogy a vicceiden nevetek. Talán a te szíved is ugyanúgy megdobban ilyenkor, ahogy az enyém. Talán...remélem így van.

~Szétesni könnyű, és önmarcangoló életet élni sem nehéz, a sírásról már nem is beszélve. De kihúzni magunkat, túllépni a hibán és továbbmenni? Na ez az, ami baromi kemény meló, viszont nagyon megéri.

~Nincs annál nagyobb öröm, mint amikor egy másik embernek felcsillan a szeme és rád mosolyog, mert boldog, hogy láthat téged. :)

~Minden film, minden regény azt sugallja, hogy várjunk az igazira… Van, hogy csak a cél lebeg a szemünk előtt, és nem vesszük észre a jeleket. Összetévesztjük az érdeklődést a közönnyel. A komolyat a komolytalannal. Persze az is előfordulhat, hogy nem jól végződik a dolog. Lehet, hogy egyedül maradsz… Nehéz lesz, de lassan rájössz, hol szúrtad el, és újrakezded. Megkönnyebbülsz, mert tudod, hogy valami jobb vár rád. És ez a történet is jól végződik, hiszen továbbléptél. Van még egy eset: ha a sorozatos visszautasítások, a hiába várt telefonok, a rosszul értelmezett jelek, a kínos helyzetek, a hatalmas káosz ellenére… soha, egyetlen percre sem adod fel a reményt.

~Ne a múltja érdekeljen, hanem az, hogy kivé válik melletted. Hogy szeret, és hogy téged választott. Nem véletlenül a múltja a múltja. Valamiért megvált tőle, elbúcsúzott, maga mögött hagyta, ahogyan azt te is tetted a tiéddel. A boldogság egyik titka talán az, hogy nem hántorgatjuk fel a múltat, és megtanulunk a pillanatban élni, és azzal foglalkozni. Nem azon agyalni, hogy mi volt a múltban. Egyébként is: felesleges. Megtörtént, elmúlt, az egyetlen dolog, amit szebbé tudsz tenni a most.

~Néha elpazaroljuk a szavakat és a pillanatokat, és nem fordítunk időt arra, hogy olyanokat kimondjunk, amik a szívünkben vannak.

~Milyen furcsa érzéseket vált ki, mikor visszaolvasol egy beszélgetést egy olyan személlyel aki fontos volt neked abból az időből amikor még minden tökéletes volt köztetek.

~Ne azt válaszd, aki a legjobb a világon, hanem azt, aki a legjobbá teszi a világod! 

~Remélem, hogy felébredsz és hirtelen rájössz - nem volt senki, aki annyira szeretett volna, mint amennyire én szeretlek.

~Legyél hálás a rossz dolgokért az életben, amiért felnyitják a szemed, hogy észrevedd a jó dolgokat, amikre eddig nem figyeltél.

~Jellemző rám, távol tartok én mindent és mindenkit. A férfi, aki ott volt és feleségül akart venni, ő nem kellett, elhagytam. Ugyanakkor annak, akivel sose találkozhatok, neki odaadnám a teljes szívem. Így szép. Veszélytelen.

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat